A hazai egészségügyben mostanra szinte valamennyi szakmában hiányzik orvos: a legnagyobb a kereslet érsebészekre, sürgősségi ellátókra, traumatológusokra, sebészekre, fül-orr-gégészekre, bőrgyógyászokra, endokrinológusokra, valamint patológusokra. De például Nógrád megye összes kórháza évek óta az összes szakmában keres gyógyítót és ápolót is.

Az ÁNTSZ másfél évvel ezelőtti belső vizsgálata is megmutatta, hogy Magyarországon nincs olyan kórház, amely megfelelne a gyógyítás szakmai feltételeinek, a betegeknek több mint a fele olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek, mert vagy az eszköz vagy a megfelelő szakember hiányzik. A szakhatóság adatai szerint a kórházak több mint 70 százalékában nincs elegendő szakorvos, szakdolgozó. 

Míg két évvel ezelőtt 7,1 százalék volt az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya, addig 2003-ban ez a szám még 8,1 százalékot tett ki - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.

A tavalyihoz képest érdemben nem változott az egészségügyben a hiányszakmák listája. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) legfrissebb adatai szerint 2016-hoz hasonlóan idén is mindenhol hiányszakmának számít az érsebészet, a gyermek- és ifjúságpszichiátria, a fül-orr-gége-gyógyászat, az igazságügyi orvostan, a nefrológia (a vese belgyógyászatával foglalkozó szakma), az orvosi mikrobiológia, az ortopédia és a traumatológia, a pszichiátria és a transzfuziológia is, továbbá Budapest kivételével az egész országban hiányszakmának minősül: az infektológia, a sürgősségi orvostan, a patológia, a radiológia és a sebészet is.

Tavaly 96 háziorvosi praxist töltöttek be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkárságának pályázatán keresztül országszerte, a nyertes pályázók legalább négyéves szolgálati időt vállaltak.

Egyre többen gondolják úgy, hogy Magyarországon nem éri meg az orvosi hivatást választani, vagy legalábbis nem éri meg itthon dolgozni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb Egészségügyi statisztikai évkönyvéből ugyanis megtudtuk: 2015-ben az orvosok országos nyilvántartásában 63 460 szakember szerepelt, ám a valóságban csupán 35 854-en tevékenykedtek a hazai egészségügyi ellátásban. A többiek nyugdíjasok, szülési szabadságon vannak, és a szakértők szerint sokan külföldre mentek dolgozni. Jelzi a helyzet súlyosságát az is, hogy a mutatók folyamatosan romlanak: 2015-ben már 3140-nel kevesebb praktizáló orvos volt hazánkban, mint egy évvel korábban. A KSH szerint ugyanis 2014-ben még közel 39 ezer, 2013-ban pedig 37 700 orvos tevékenykedett. Az üres állások száma is emelkedett az utóbbi években, ez 2015-ben 2039 volt, 500-zal több annál, amennyit 2010-ben regisztráltak.

Több szempontból is érdekesek az adatok: 2005-ben még csak 35 ezer orvos szerepelt a nyilvántartásban, 2015-ben viszont már 63 ezer volt ez a szám. Az adatbázisban szereplők nagy része azonban nem végez aktív betegellátást, ami abból látszik, hogy a dolgozó orvosok száma egy évtized alatt csupán háromezerrel lett több, miközben 28 ezerrel többen vannak a nyilvántartásban.

2017-től mindenki számára ingyenesen hozzáférhető lesz az agyhártyagyulladás (meningitis) elleni védőoltás - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten.

2017. január 1-jétő  Országos Egészségbiztosítási Pénztár új néven a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő több feladata átkerül más kormányyhivatal hatáskörébe.