Előrelépés az agyműködés feltérképezésében a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán a Semmelweis Egyetemen

A szkizofrénia és a felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kutatásának folytatását, a folyamatok jobb megértését szolgálja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretein belül lezajlott eszközfejlesztés, aminek köszönhetően már két 256 csatornás „sűrű érzékelős” elektroenkefalográfiás (EEG) készülék áll rendelkezésre a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán – számolt be Dr. Bitter István egyetemi tanár, aki Dr. Czobor Pál docenssel együtt vezeti a kutatást. Első lépésben klinikai oldalról az ADHD-val és szkizofréniával diagnosztizált betegek ellátásával kapcsolódott össze a kutatás, mely következő fázisaként – az agyműködés még pontosabb követésére – a kutatók hamarosan összekapcsolhatják az EEG és az MR vizsgálatokat.

Dr. Bitter István és Dr. Czobor Pál évtizedek óta dolgoznak együtt, fő területeik a szkizofrénia és az ADHD. A 256 csatornás EEG berendezés „sűrű érzékelős” elektróda-rendszere ezredmásodperces időbeli felbontást biztosít, amihez kiváló térbeli feloldás társul a "sűrű érzékelős" eszköz beszerzése megnyitotta annak a lehetőségét, hogy az agyműködés olyan elemeire is rálássanak, amire a korábbi technológiával nem volt mód.

A kutatási eredmények kapcsán Dr. Bitter István elmondta: a felnőttkori ADHD – amely a magyar lakosság 2-3 százalékát érinti – egy olyan idegfejlődési zavar, ami gyermekkorban kezdődik, de sok esetben felnőttkorban is megmarad, és jelentős életminőség-romlást okoz egyes tünetek (például a koncentráció hiánya, impulzív döntéshozatal) miatt, amelyek nem csak a betegre, hanem környezetére, párkapcsolatára, munkalehetőségeire is rossz hatással vannak. Az ADHD-s betegek jelentős részének IQ-ja a kontroll személyekéhez hasonló, ezért is merült fel az igény annak a felmérésére, hogy miben tér el az agyműködésük az egészségestől – számolt be Dr. Bitter István. Az EEG vizsgálatok során kiderült többek között, hogy a biológiai mozgást felismerő agyi központ működése a figyelemhiányos páciensek esetén nagy mértékben károsodott, miközben ez az agyterület morfológiailag ép.

A kutatási eredmények újabb kérdéseket is felvetnek, például, hogy a gyógyszeres kezelés miként befolyásolja a kóros és a normális tevékenységet – hangsúlyozta Dr. Bitter István. Hozzáfűzte: felmerült az is, hogy bár az agy egyes részei felelősek bizonyos funkciókért, nemcsak az adott agyterületeken, hanem az ezek közti kapcsolatokban is probléma van a vizsgált pszichiátriai betegek esetén. Ezeket a folyamatokat EEG és MR együttes használatával lehet követni, ami már újabb lépést jelent a kutatási folyamatban. Magyarázatként kitért arra, hogy az EEG jó időbeli felbontást ad arról, mi történik az agyban, ezt térbeli képpel az MR tudja kiegészíteni – ez a kettő összekapcsolható vagy akár egyszerre is felvehető. 

Forrás: http://semmelweis.hu/hirek/2017/01/18/elorelepes-az-agymukodes-felterkep...
Keresztes Eszter, Semmelweis Egyetem
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Helyettesítés.hu

Amennyiben Ön praxist kínál, itt lehetősége van regisztrálnia magát, hogy praxist kereső kollégái megtalálják és megkeressék Önt.

Amennyiben Ön praxist keres, itt lehetősége van regisztrálnia magát, hogy praxist kínáló kollégái megtalálják és megkeressék Önt.

Amennyiben Ön helyettesítő háziorvost keres, itt lehetősége van regisztrálnia magát, hogy helyettesítő kollégái megtalálják és megkeressék Önt.